Egy párkapcsolatban a lelki, illetve érzelmi közelség, azaz az intimitás az egyik legfontosabb szerepet tölt be. A kérdés persze, hogyan lehet gyakorlatban elmélyíteni az érzelmi biztonság, a bizalom érzését. Hogyan tudom minden adandó alkalommal megerősíteni párom abban, hogy egy oldalon állunk? Miképpen lehet stabil érzelmi bizalmi kapcsolatot kialakítani, ami elbírja a kapcsolat viharosabb, kihívásosabb időszakait is? A módszer, amivel ez elérhető könnyen megtanulható, ám csak gyakorlás útján lehet készség szintre fejleszteni. A jó hír viszont az, nincs se nemhez, se életkorhoz kötve az, hogy valaki mikor kezdi el a gyakorlást. Sosem késő és olyan sincs, hogy „én erre alkalmatlan vagyok”.

A gyakorlást olyan élethelyzetekben érdemes elkezdeni, amelyekben te nem vagy benne. Például párod valamit elfelejtett magával vinni amikor elmentek nyaralni. Amikor ennek hangot ad, vagy viselkedésével jelzi, hogy elégedetlen a helyzettel, gondold végig, mit érezhet. Esetleg dühös, mert elfelejtette elhozni azt, amire most szüksége lenne. Lehet, hogy szomorú? Vagy éppen csalódott. Hangolódj rá és próbálj belebújni a bőrébe, hogy kitaláld, vajon, hogy érezheti magát. Ha megvan a tipped, akkor fogadd el ezt az érzését, ami most éppen olyan nagy kellemetlenséget okoz neki. Például mondhatod, hogy „nagyon bosszantó lehet, hogy otthon maradt amire most szükséged lenne”. Nem kell megoldást találni, hogy „gyere, majd veszünk egyet neked”, csak üzend azt a kommunikációddal, hogy „tudom, hogy érzed magad és én a te oldaladon állok”. Ez a kommunikáció – az érzések elfogadása – minden alkalommal erősíti az intimitás érzését, azt, hogy itt érzelmi biztonságban vagy velem, bennem bízhatsz, én nem bántalak, akkor sem, amikor ennyire sebezhető vagy. Minél többször használod az érzések elfogadását – persze csak akkor, amikor a másiknak erre igénye van – annál inkább beépül kommunikációdba és egyre inkább automatikussá válik.

Ha ez megvan, jön a nehezebb része. Akkor is elfogadni a másik érzéseit, amikor te is részese vagy a szituációnak. Mondjuk egy konfliktus kellős közepén. Ilyenkor nagyon nehéz egy lépést hátrálni és nem azonnal támadó, vagy védekező pozíciót felvenni. Ha az előző nyaralós példában mondjuk te felejtettél valamit elrakni, amire neki most oly nagy szüksége lenne, te leszel a célpontja negatív érzéseinek. Ilyenkor nagyon nehéz empatikusnak maradni, de mégis nagyon megéri, mert erősíti a kapcsolatotok érzelmi építőkövét. A kölcsönösség természetesen szükséges. Hosszú távon nem fog működni, ha csak az egyikőtök gyakorolja az érzések elfogadását az intimitás, a lelki kötődés erősítése céljából.