Egy igen jól ismert klisével kell kezdenem, de nem találtam jobbat (egyelőre): a konfliktusok az életünk szerves részei.

Te is, – mint az emberek többsége – valószínűleg megtapasztaltad már, milyen egy konfliktust annak résztvevőjeként, belülről átélni, illetve milyen érzés kívülálló szemlélőként, szinte azonnal és nagy bizonyossággal azt érezni, hogy tudod, mi lenne a legjobb megoldás. Ha mindezen tapasztalat birtokában vagy, akkor feltételezhető, hogy azt is tudod, mennyire nagyszerű érzés, amikor a konfliktus megoldással zárul. Márpedig, ha a konfliktus résztvevői érdekeltek a megoldásban, akkor sok módszer között választhatnak, hogy elérjék a pozitív végkimenetelt. Fontos észrevenni azt, hogy nem minden esetben érdekeltek a felek – sokszor egyébként nem feltétlenül tudatosan – abban, hogy rendezzék a vélt vagy valós érdekkülönbségeiket, de erre az esetre most – célzatosan – nem térek ki.

A konfliktusok megoldásának több módszere is létezik, de most csak 1 módszert fogok részletezni. A konfliktusok nem csak szerves részei kapcsolatainknak, de egyedülálló lehetőséget is nyújtanak a másik fél – amennyiben belső a konfliktus akkor önmagunk – mélyebb megismeréséhez, illetve megértéséhez. Gondoltál már így rá: konfliktus, mint alternatíva? Ragadd hát meg a lehetőséget!

A megoldáshoz vezető úton néhány alapszabályt be kell tartanod:

Az elsődleges szempont a jó kapcsolat megőrzése. Amennyire tőled telik, próbáld meg elérni a kölcsönös elfogadást, a nyitott és konstruktív légkört.

Tegyél különbséget konfliktus tárgya és a konfliktusban résztvevő személyek között! Hidd el, a legtöbbször a másik félnek nem a Te bosszantásod a célja, hanem saját személyes érdekeit félti illetve képviseli.

Halld meg az el nem hangzottakat! Figyelmesen hallgasd meg a másik felet, értsd meg a motivációit. Nagyban segít megtalálni a közös megoldást, ha megérted a másikat.

Világosan fogalmazd meg az érzéseid és a céljaid! Fontos, hogy a másik is megértse az indítékaid, és az álláspontod. Figyelj, hogy félreérthetetlenül és ne bántóan kommunikálj!

Törekedj arra hogy közösen találjatok, mindenki számára elfogadható megoldást! Ha minden érintett részt vett a megoldás kidolgozásában, akkor azt mindenki magáénak tudja tekinteni, és jobban ragaszkodik annak betartásához.

Az alapok után nézzük az egyik konfliktuskezelési módszert, a problémamegoldást.

Szülő-gyermek kapcsolat összefüggésében már rengetegszer írtuk / mondtuk, hogy mennyire fontos az érzelmek elfogadása. Ez az alapja mindennek. Nem titok, de felnőtt-felnőtt kapcsolatban is csodákat tehetsz azzal, ha empatikusan elfogadod a másik érzéseit az adott konfliktus helyzetben. Ezt persze leírni könnyebb, mint megvalósítani, hiszen éppen lehet, hogy a Te érzéseiddel ellentétes érzéseket kell elfogadnod. Azonban gondolj csak bele egy pillanatra, azért mert neked a kedvenc gyümölcsöd az alma, még előfordulhat, hogy a másik éppenséggel ki nem állhatja. Ez teljesen elfogadható érzés mindkettőtök részéről. Te segítheted a kreatív, nyitott és elfogadó légkör megteremtését, ha elfogadod annak az érzéseit, akivel közösen szeretnéd megoldani az adott problémát.

Ha megvan a konstruktív légkör, akkor Te is mondd el az érzéseid, illetve azt, hogy számodra mi jelenti a problémát. Az a lényeg, hogy a másik fél is megismerhesse az álláspontod, megértse, számodra milyen érdek érvényre kerülése lenne fontos. Ezen a ponton bizton remélheted, hogy Téged is megértenek, hiszen Te már példát mutattál. A problémamegoldás megfelelő előkészítése időigényes, nem érdemes kihagyni, vagy elsietni. Ezzel tudod elérni, hogy az a hangulat alakuljon ki amelyben a megoldás megkeresése a leghatékonyabb.

Amennyiben úgy látod, ezt sikerült elérned, rátérhetsz az alternatívák keresésére. Az a feladat, hogy minden résztvevő dobja be azokat az ötleteit a közösbe, amelyektől a megoldást várja. Fontos, hogy ebben a szakaszban az ötleteket nem szabad még értékelni, csupán azok összegyűjtése a cél. Ne csak Tőled származzanak megoldási javaslatok, hanem minden résztvevő vegye ki a részét belőle.

Amikor kifogytatok az ötletekből, és már senkinek nem jut eszébe újabb javaslat, akkor jöhet az így elkészült lista értékelése. Menjetek végig a listán és húzzatok ki bármit amiről kiderül, hogy valamelyik fél számára nem elfogadható. Ne győzködd a másikat, hogy hagyjon számodra tetsző megoldásokat a listán, hiszen Te sem feltétlenül szeretnéd, ha fordított esetben neked kellene magyarázkodnod, miért húzol ki valamit. Itt minden résztvevőnek joga eldönteni mi az, ami számára elfogadható és mi az ami, nem, anélkül, hogy ezt meg kelljen magyaráznia. Az itt a cél, hogy a listán olyan elemek maradjanak, amelyek mindenki számára elfogadhatóak. Ez lesz végül a problémamegoldás eredménye.

A folyamat egyszerű és érthető, de tényleg csak annyira hatékony, amennyire használni tudod. Sok gyakorlást igényel és érdemes ragaszkodni a lépések sorrendjéhez. Ez nem azt jelenti, hogy végig kell menni mindegyiken, hiszen lehet, hogy az első lépés, az érzelmek elfogadása után felszínre kerül egy olyan javaslat, ami azonnal megoldja a konfliktust.

Amennyiben a folyamat végén a lista kiürül, akkor sem szabad kétségbe esni. A problémamegoldást itt le kell zárni – legalábbis átmenetileg. Ez annyit jelent, hogy egyelőre nem sikerült közös megoldást találni, viszont sikerült végigmenni egy konstruktív folyamaton amelynek a kölcsönös elfogadás az alapja. Ez már önmagában javítja a kapcsolatot és a következő alkalommal, amikor újra összeültök, hogy megoldást találjatok, jó eséllyel újabb ötletekkel fogtok előállni amelyek talán megoldják mindkét fél számára elfogadott módon a problémát.

Végső gondolatként, csak felvillantom – további részletezés nélkül, – hogy ez a folyamat használható belső konfliktusaid esetén is. Amikor egy kérdés előtt állsz, vagy úgy érzed, hogy egy nehezen megoldható dilemmával kerültél szembe, próbálj meg végigmenni a lépéseken…